alfa

Légtechnika

Vállaljuk családi házak, lakások, kisebb irodaépületek, uszodák szellőztető rendszerének tervezését, a rendszer elemeinek beszerzését, illetve a komplett rendszerek kiépítését.

{xtypo_info}A korszerű, energiatakarékos légfűtés és szellőztetés egyre nagyobb érdeklődést vált ki mindazoknál, akik az egészséges és energiatakarékos lakások hívei. Az új építési szabványok az energiatakarékosság és a komfortérzet javítása érdekében egyre korszerűbb építőanyagok, fokozott légzárású nyílászárók alkalmazását, valamint az építmények szerkezeteinek hőszigetelését követelik meg.{/xtypo_info}

Ezek azonban új problémákat vetnek fel:

a beltér természetes légcsere-intenzitása jelentősen csökken,

* a változatlan páratermelés következtében intenzív penészképződés indul be,

* a jelentős nyári hőterhelés következtében a lakás belső tere túlhevül, gyakorlatilag megfelelő természetes szellőztető rendszer hiányában lehűtése lehetetlen.

Friss levegőre mindig szükség van, ezért elkerülhetetlen a szellőztetés. A természetes úton történő légcsere során - vagyis ablaknyitáskor - a téli időszakban a méregdrágán felfűtött lakásunkat lehűtjük a kintről érkező hideg levegővel, nyáron pedig a drágán vásárolt és üzemeltetett klíma- berendezésünkkel kellemessé varázsolt hűvös levegőnket cseréljük le a "jó meleg" levegőre. Ez a megoldás a mai energia árak tekintetében már elfogadhatatlanul gazdaságtalan.

A modern és gazdaságos szellőzetési rendszer alapelve a légtechnika kétzónás elrendezése:

* a primer kör biztosítja a keringtetéses légfűtést, mely egyben irányított módon friss levegőt kever a betáplált légáramba, hővisszanyerőn keresztül előmelegítve azt. Az előfűtött levegő padlórácsokon keresztül jut a lakóhelyiségekbe. Nyáron ugyanígy biztosítja az előhűtött levegő bevezetését a talajhőcserélőn keresztül.

* a szekunder kör biztosítja a szociális helyiségek, a konyha, az öltöző szellőztetését, hővisszanyerővel visszavezetve a keletkezett hőt.

A talajhőcserélő biztosítja nyári időszakban a lakóterek természetes hűtését (a +32 °C-os levegő +19 - +22 °C-ra le tud hűlni), valamint megakadályozza téli időszakban a hővisszanyerő eljegesedését (a -15 °C -os levegő +2 - +5 °C -ra tud felmelegedni). A talajhőcserélő 20-25 m hosszú földbe fektetett csővezetékből, beszívó aknából és egy szűrővel ellátott aknafedélből áll.

Az uszodák, medencék nem megfelelő páraelvezetése is jelentős problémák forrása:

A vízfelszín nagymértékű párolgása következtében a relatív páratartalom oly mértékben megnövekszik, hogy nagy mennyiségű kondenzátum keletkezik az épület hideg felületein, a szerkezeti elemeken, az üvegfalakon, az ablakok üvegfelületein. A lecsapódott pára károsítja az épület szerkezetét, kísérőjelenségként fellép a penészesedés is. Komoly egészségügyi problémát jelent az uszoda vizének fertőtlenítésére szolgáló kémiai anyagok nagymértékű kipárolgása is. A medence légtechnikai rendszerét a ház többi részét ellátó rendszertől teljesen külön kell választani, beleértve az elszívó és légbevezető csöveket is. A légtechnikai berendezések segítségével meleg, száraz, alacsony relatív páratartalmú levegőt vezetünk be a nagy üvegfelületek és az ablakok közelébe megfelelő sebességgel és terítéssel. Folyamatosan biztosítani lehet továbbá a medencetér légnyomásának a külső környezethez viszonyított alacsonyabb értéken tartását, megakadályozva ezzel a páradús levegő kijutását a szomszédos terekbe.

Az egészséges épületeknek tudományosan meghatározó ismérvei vannak, amelyekhez az egészséges levegő, az igényekhez igazodó szellőztetés mindenképpen hozzátartozik. Egy átlagos háztartásban a főzés, mosás, szárítás, fürdés és a növények napi 15-20 liter vízgőzt fejlesztenek, amely, ha nem távozhat el, penészedéshez, rothadáshoz és ezzel komoly épületkárokat és egészségkárosodást okoz. Szellőztetéssel orvosolhatjuk a bútorokból, szőnyegekből, építőanyagokból zárt tereinkbe kerülő oldószer gőzök, gázok, poratka ürülék, tűzhelyek által kibocsátott égéstermék egészségkárosító hatását.

Szellőztetni tehát folyamatosan szükséges!

Az állandó szellőztetés viszont hőenergia veszteséggel jár, s ezért – főleg télen – fontos, hogy csak annyi levegőt cseréljünk, amennyire szükség van.

Az ablakrésekre bízott, ablaknyitásos szellőztetés nem megfelelő!

A szellőztető rendszert félszerű kontrolálható módon kialakítani, szakértő módon megterveztetni.

A jó megoldások fő szabályai a következők:

- Az átszellőző légmennyiség óránként legyen kb. a lakás/iroda összes térfogatának fele.

- A mennyiség megfelelőssége és állandósága érdekében alapvetően ventilátorokkal szellőztessünk.

- Jó nyílászárókat és külön légbevezetőket vagy gépi befúvást alkalmazzunk. Sajnos a túlzott energiatakarékosság miatt sokan nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a szellőztetésre. Tömör nyílászárók mellett, és tervezett légbevezetés nélkül sem a gravitációs, sem a gépi szellőztetés nem működik kielégítően, sőt, ha nyílt égésterű gázkészülék (pl. kéményes kazán) van a térben az elégtelen légellátás miatt akár életveszély is kialakulhat. Mégis folynak az átszellőztetést figyelmen kívül hagyó hőszigetelések és nyílászáró beépítések, s így tömegesen keletkeznek épületkárok, egészségügyi problémák és a kéményekkel összefüggésben álló balesetek.

Nagy divat ma az önálló fűtési rendszer, amelyet olcsón és kazánházi alapterület veszteség nélkül, például előszobában felszerelt nyílt égésterű kombi kazánokkal oldanak meg. Így a lakásban lévő ventilátorok és a túl tömör épületkülső által együttesen eredményezett depresszió a kéményekben akár meg is fordíthatja az áramlási irányt. Már a fürdőszobai elszívó kisventilátorok is erősebbek a kéménynél, és a konyhai elszívó ernyők működése még könnyebben képes veszélyes hatást előidézni.

Akiknek gyakran fáj a feje, gyakran old le a kazánjuk védelmi áramkörre, vizsgálják meg, van-e minden esetben lehetősége valahonnan elégséges levegőt elvinnie a kazánnak, illetve kéménynek!

A rosszul szellőztetett épületek használói hamar felfedezik a légcsere szükségességét, de sokszor hozzáértés, körültekintés nélkül „túl olcsón" akarják megoldani a problémát. A jó eredmény érdekében minden esetben épületgépész mérnökkel terveztessük meg lakásunk, házunk légtechnikai rendszert!